komáromi magyar püspökség terve: A Csehszlovákiához csatolt Felvidéken 1910: (az 1.069.817 m. lakosból) 629.120, 1930: (a 719.565 m. lakosból) 454.912 r.k. vallású volt, az államfordulat után Radnay Farkas besztercebányai, Batthyány Vilmos nyitrai r.k. és Novák István eperjesi g.k. pp-öt, 1927: Papp Antal g.k. pp-öt is kiutasították, csak Fischer-Colbrie Ágost kassai pp. maradt székén haláláig (1925). Mivel 305 pléb. m. többségű, 200 teljesen m. anyanyelvű volt (125 a nagyszombati adminisztratúra, 34 a rozsnyói, 22 a szatmári egyhm. ter-én), fölvetődött egy m. ppség létrehozása. Korlátozták a m. papképzést; míg a hívek aránya 1:2,2, a papjelölteké 1:7 volt. Miután a Sztszék az esztergomi főegym. elcsatolt ter-én 1922. V. 29: a m. kormány szorgalmazta anyagi kérdések rendezése nélkül létrehozta a →nagyszombati apostoli kormányzóságot, VIII. 7: Komáromban annak m. papsága emlékiratban kérte a p-tól, hogy a magyarság létszámára tekintettel önálló ppséget létesítsen számukra. Csernoch János esztergomi érs. nem támogatta a kérést. A m. papképzés elősegítésére →Katolikus Nagybizottságot alakítottak, amit a csehszl. kormány hamarosan megszüntetett. 1936. VI. 25: hasonló céllal megalakították az →Országos Katolikus Tanácsot, eredményt az sem ért el. A kassai egyhm-ben 7 év alatt 21 községben szüntették meg a m. istentiszt-et, a kassai, komáromi és pozsonyi autonóm szervezetű egyhközs. közül csak a komáromi tudta megőrizni m. jellegét. - 1993: a komáromi püspökség létesítése ügyében a felvidéki Kereszténydemokrata Párt kérése is válasz nélkül, így a ~ továbbra is napirenden maradt. 88

A felvidéki magyarság 20 éve. Bp., 1938. - Balogh-Gergely I:185.